Szakirodalom

Az alternatív gyógyászat napjainkban mind nagyobb teret hódít a hagyományos orvoslás módszerei mellett. Jelenleg a folyamatosan fejlődő orvostechnikai műszerek, a diagnosztikai és kezelési lehetőségek rendkívül gyors ütemű növekedésével azonos arányban nő az alternatív gyógyászat iránti érdeklődés is.

Ez a könyv azért született meg, hogy az állatorvos és az állat tulajdonosa közti kommunikációt megkönnyítse, ezáltal a bizalmi viszonyt javítsa. A könyvben található ábrák segítségével az állatorvos látványosan és világosan el tudja magyarázni a betegséget vagy a gyógykezelést. Általában nincs magyarázó szöveg a rajzoknál, mivel szerettük volna meghagyni az állatorvos szakmai szabadságát a magyarázatok terén.
Méret: A4
Terjedelem: 92 oldal

Megrendelem >>>

Gyakori kérdések az állatorvosi toxikológiában
A toxikológia hatalmas témakör. Az állatok számtalan gyógyszer, háztartási cikk, növény, vegyszer, rovarirtó és mérgező állat jelentette veszélynek vannak kitéve. A különböző lehetséges méreganyagok egyedi toxicitásán túl felmerül az egyedi válaszreakció, vagy ami még fontosabb, a fajok közötti toxicitás-különbségek kérdése. Ez az áttekintés az állatokban előforduló lehetséges mérgezésekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre irányul, ahol lehetséges, konkrét esetekkel alátámasztva. Szóba kerül a hánytatószerek, az aktív szén és a lipid infúzió szerepe a mérgezések kezelésében, a csokoládé, szőlő és szárított gyümölcsök mérgező adagja kutyában, az antidótumok használata paracetamol mérgezés esetén, a méregellenes kezelés megkezdésének időpontja etilén-glikol mérgezésben és hogy a liliomok mérgezőek-e a kutyák számára.

A „BARF” trend – előnyök, hátrányok és kockázatok
Háttér A kutyák és macskák nyers takarmánnyal történő etetésének trendje az 1990-es évek elején egy ausztrál állatorvostól indult el, aki könyvet írt, hogy a kutyák nyers takarmánnyal való etetését népszerűsítse (1), és a „BARF” rövidítés (általában „Biológiailag Megfelelő Nyers Takarmány”-ként vagy „Csontok és Nyers Takarmány”-ként értelmezhető) ebben az összefüggésben ma már egy széles körben elterjedt mozaikszó. Számos más elmélet és filozófia létezik a „helyes nyers etetéssel” kapcsolatban, mint a „Prey Model” vagy az „Alapvető étrend”(2), de ezek sokkal kevésbé ismertek, és a BARF mozaikszó mára általánosan elfogadottá vált, mint a nyers takarmányok etetésének szinonimája.

Az atópiás dermatitis (AD) multifaktoriális betegség, amely allergiákat, bőrbarrier elégtelenségeket, mikrobiális fertőzéseket és más hajlamosító tényezőket foglal magába. A legjobb eredményeket akkor lehet elérni, ha többféle terápiás megközelítést alkalmazunk. A kezelést azonban az egyedi klinikai tünetek, vérmérséklet, anyagi források szerint kell kialakítani. A tulajdonosnak tisztában kell azzal lennie, hogy a kezelés valószínűleg élethosszig tart, ezért is fontos a diagnózis megerősítése.

Egy 3 éves mopsz szukát vittek be a Barreilly-i Referral Veterinary Policlinic-re (I.V.R.I.), azzal a kórelőzménnyel, hogy a kutya normál tápláltsági állapot (BCS, Body Condition Score) és étvágy mellett az elmúlt egy évben az anoestrus jeleit mutatta. A vaginális vizsgálat során nem találtak rendellenességet. Az oestrus indukálására a szukát p.o. kabergolinnal kezelték, míg a szuka prooestrális vérzés jeleit nem mutatta. 10 napos kezelést követően a szukánál prooestrális vérzés jelentkezett és a prooestrus 12. napján a vaginális citológiai vizsgálat során több mint 90%-ban elszarusodott sejteket lehetett látni, így azt javasolták, hogy fedeztessék a szukát a következő napokban, míg el nem utasítja a kant. A fedeztetést követő 45. napon a szuka vemhességi vizsgálatra érkezett. Az ultrahangos vizsgálat 45 napos vemhességet mutatott. A kabergolin bármely fajtában használható oestrus kiváltására kifejezett mellékhatások nélkül.

Egy fiatal nősténymacskát hoztak be méhelőeséssel. A kórelőzmény szerint a macska nem sokkal korábban ellet, komplikációmentesen hozott világra 3 kismacskát 48 órával korábban. A méhben már nem volt magzat. Az előesett méhet eltávolították és ovariohysterectomiát végeztek el. A műtét másnapján a nősténymacska egészséges volt, nem volt jele váladékozásnak. Két hónappal később a tulajdonos elmondása alapján a macska egészséges volt, a klinikai tünetek nem tértek vissza.

Ez a cikk a kutyák otitis externája esetében alkalmazható diagnosztikai módszereket írja le, különös hangsúlyt fektetve a másodlagos, krónikus fertőzést okozó mikróbák korrekt meghatározására. Ismerteti a leggyakoribb organizmusokat, illetve, hogy milyen mértékű fertőzöttség és tünetek esetében szükséges kezelni, a helyes mikroszkóp használatot és a citológiai leletek megfelelő értelmezést hangsúlyozva.

332 egészséges és otitis externás állat (264 kutya és 68 macska) külső hallójáratának lipofil mikrobiótáit vizsgálták egy 11 éves időszakban (1988 és 1999 között). Malassezia pachydermatitis-t izoláltak az otitis externás kutyák 62,2%-ából és az egészségesek 50%-ából, míg macskák esetében otitis externánál 41,2%-ban, fülgyulladás nélkül az esetek 17,6%-ában fordult elő. Lipid-függő élesztőgombákat mutattak ki a beteg kutyák 4,5%-ából, az otitis externában szenvedő macskák 23,1%-ából és az egészséges macskák 8,9%-ából. Míg a macskáknál M. sympodialis-t és M. furfur-t, addig a kutyáknál M. furfur-t és M. obtusa-t írtak le. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a lipid-függő Malassezia fajoknak szerepük lehet az otitis externa oktanában mind a kutyák mind a macskák esetében.

Egy epidemiológiai vizsgálat során a vizsgálatba bevont 1370 kutyából 120-nak volt külső fülgyulladása, ezen esetekben elemezték a betegség előfordulási arányát, a fülkagyló alakját, a fajtát és ezek összefüggéseit. 672 lógó fülű kutyából 85-nek (12,6%) és 698 felálló fülűből 35-nek (5,0%) volt otitis externája, amely különbség statisztikailag is szignifikánsnak (P0,05) bizonyult. 95 esetben vettek mintát a hallójáratban lévő fülzsírból és végeztek Malassezia pachydermatitis tenyésztést, valamint analizálták a benne lévő zsírsavak összetételét. Bár a M. pachydermatitis pozitív esetek aránya mindkét fülforma esetén hasonlóan alakult, 55,2% a lógó fülű és 53,6% a felálló fülű csoportban, az átlagos össz-zsírsav szint szignifikánsan magasabb volt a lógó fülűeknél, ha a felálló fülűekből kizárásra kerültek a kiugróan magas szintet mutató szibériai husky-k. Vizsgálták a zsírsav kiegészítés hatását az izolált M. pachydermatitis törzsek növekedésére. A törzsek többsége jól hasznosította és gyorsabban is nőtt. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a M. pachydermatitis meghatározó kórokozó otitis externa esetében, és kedveli a zsírban dús fülváladékot tartalmazó hallójáratot, ilyen körülmények között gyorsabban elszaporodik, de mindezt erősen befolyásolja a kutya fajta.

Összefoglaló
Összesen 99 egészséges és 101 fülgyulladásos kutyán végeztek szűrővizsgálatot, a citológia és tenyésztés a Malassezia pachydermatis és egyéb kórokozók kimutatására irányult. Egészséges fülből a citológiai minták 39,39%-a, tenyésztéssel pedig a 45,45%-a volt pozitív Malassezia pachydermatis-re, míg otitis esetében mindkét minta 82,18%-os pozitivitást mutatott. A fülgyulladásos mintákból főként Staphylococcus spp.-ok és csökkenő előfordulási gyakoriságban: Pseudomonas aeruginosa, Proteus spp., Candida spp., Aspergillus spp. és Streptococcus spp., míg egészséges fülből vett minták esetén pedig Staphylococcus spp. (32), Streptococcus spp. (2), Candida spp. (9) és Aspergillus spp. (7) nőttek ki. A minták gyűjtése egész évben zajlott, de a legtöbb fülgyulladásos mintát júniusban vették le, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy Malassezia otitis előfordulását az időjárás befolyásolja. A 2-4 éves korosztályba tartozó német juhászok esetében volt a leggyakoribb a Malassezia otitis externa, a német juhászok után a második leggyakrabban érintett kutya fajta a Labrador volt (az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a vizsgált populációban a német juhászok száma kiemelkedően magas volt - a fordító megjegyzése). Nemi prediszpozicó nem fordult elő.